A tudományos világban egyértelmű és általános tény, hogy a fertőzések megelőzésben számos vitamin, ásványi anyag és speciális hatóanyag (fitonutriens) részt vesz. Ilyenek például: a C-, D3-, E-, A- B-komplex vitaminok, a vas, a cink, a réz, a szelén, a mangán, a számtalan bioflavonoid, polifenol és antocián (színes növények, bogyósok, zöldségfélék, méhészeti termékek), szterinek, terpének, jótékony poliszacharidok (gyógygombák, béta-glükánok), és a gyógynövényekben lévő rengeteg hasznos vegyület, hatóanyag. Sok ezer tanulmány igazolja ezek hatásosságát a rákbetegségek, fertőzések, civilizációs ártalmak prevenciója terén.
A vírusok elleni védelemben részt vállaló killer-mechanizmusok, fagocitózis (idegen anyagok bekebelezése) étrendi és életmódbeli összefüggései ismertek, a korunkban kialakult „alvó immunitás” (a rákbetegségek számának ugrásszerű emelkedése), és a „minőségi éhezés” fogalmak használata is elfogadott, elismert.
Számos tudós (immunológus, orvos, biokémikus, egyetemi tanár) írt e területről szakirodalmakat. Az immunsejtek érési folyamata, ezek bélflóra-összefüggései (bélrendszeri immunitás), a bél és a tüdő közvetlen kapcsolata, és az életmentő T- és B-sejtek „kémiai látásának” táplálkozással való összefüggése (Az alakos elemek felületi feszültségét befolyásoló flavonoidok, omega-3 zsírsavak, vérhígító hatású egyéb vegyületek, stb.) mind izgalmas szakmai terület.
A tanulmányok jelzik, hogy különösen a vírusok és ráksejtek ellen ható limfociták igen érzékenyek az étrend zsírsav, cukor-, vitamin-, nyomelem- és fitonutriens-tartalmára és aminosav-összetételére, ezért ezeket a sejteket a szakma „az immunrendszer arisztokratáinak” nevezte el, igényességük miatt. Mozgásuk, gyorsaságuk, pontosságuk, eredményességük függ az étrendünk minőségétől és vízfogyasztásunktól is, ez ma már nem titok. A limfociták tehát olyan gyorsreagálású erők, amelyek reakciósebessége, ellenanyag termelésük hatékonysága (válaszadási sebesség) szokásainktól is nagymértékben függ a genetika és környezeti tényezők mellett. Egy virulensebb kórokozó esetében az időtényezőn sok múlhat.
A vitaminok, nyomelemek és fitonutriensek nem akkor segítenek igazán, amikor a vírus már bejutott a szervezetbe, hanem hetekkel-hónapokkal előtte erősítik és szabályozzák az immunrendszert (minimum 14-21 nap szükséges). Emellett a szakemberek felhívják a figyelmet: ha a koronavírus egy olyan szervezetet ér, amely épp egy másik vírussal (influenza, stb.), baktériummal, belső parazitával, rossz bélflórával, számtalan idegen anyaggal küzd, jóval nagyobb az esélye a traumának. Ebben is segítenek a vitaminok, nyomelemek és fitokemikáliák: az egyéb kórokozók elleni védelemben.
Ha egy készítménynek van évszázados tapasztalata és komoly, széleskörű szakirodalma, alkalmazhatjuk. Lehetnek új kutatások is, amelyek megbízhatók. Ugyanakkor nem elég egyetlen állítás, legalább 3-4 különböző és független szakirodalom (klinikai ajánlás) szükséges.
Az információk terén érdemes elkülöníteni azokat a termékeket, amelyek ténylegesen segítenek és azokat, amelyek nem. (Érdemes beleolvasni a hatályos EU-rendeletbe is.)
Elsősorban táplálékban gondolkodunk ezért keressük a koncentrált, magas tápértékű élelmiszereket (sűrítmények, levek, aszalványok, krémek, esszenciák, hatóanyag-kivonatok, vitaminnal, nyomelemmel dúsított termékek, stb.). Elkerüljük a hiányos termékeket (finomított termékek), „junk food”-okat, zsíros, nehéz élelmiszereket. Sokféle értékes, tartós élelmiszer kapható (gomba-, kukorica-, bab-, borsókonzerv, paradicsomos üveges termékek, zöldségkeverékek, stb.), és otthon is süthetünk rostban gazdagabb süteményeket (pl.: zabpehelyliszttel, sörélesztőpehellyel). Bátran próbáljunk ki új recepteket, lépjünk ki gasztronómiai komfortzónánkból. A köles, hajdina, chiamag, mák, dió, törökmogyoró, mandula, csicseri, vöröslencse, sárgaborsó, áfonya, szeder, citrusok mind értékesek. Sok egészséges növényünk van: káposztafélék, cékla, sütőtök, retek, hagymafélék – éljünk velük gyakrabban és nagyobb mennyiségben.
Aki nem tud elég gyümölcsöt és zöldséget enni, használjon flavonoid-sűrítményeket, őrleményeket, vitamin-kiegészítőket, szerves nyomelemeket. A gyengébb szervezetűek beszerezhetnek gyógygombákat, laskagombát, gyógynövényeket, amelyeket egymással váltva alkalmazhatnak. Egy-egy vitaminból és nyomelemből végezhetünk egy napos lökésterápiát, amikor a napi mennyiség 2-3-szorosát visszük be, majd visszaállunk a kisebb dózisra.
Az egészségtudatos, változatos, növényi bázisú étrend és az okosan alkalmazott étrend-kiegészítők átlag feletti életminőséget adnak testünknek. Ehhez társítjuk a bőséges vízbevitelt, a tudatos légzést, a megfelelő alvást, a napfényterápiát, a higiéniát, a hitet, a pozitivitást és időnként egy csipetnyi humort, bizony sokat segíthet a mindennapokban. A karantén alkalmazkodást, más gondolkodást, más életvitelt kíván tőlünk, és ha ezt megtesszük, testileg-lelkileg fittebbek lehetünk.
