Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Új fejlemények a COVID-19 kutatásában

Korábban már nagy erőkkel kutatták az új koronavírus mibenlétét, kórlefolyását, azonban boncolási eredményekre csak igen korlátozottan volt lehetőség, a jelentős fertőződési kockázat és az elővigyázatosság miatt. Nemrég egy új tudományos eredmény látott napvilágot, amely sokat segíthet a megelőzésben és kezelésben a jövőben. 

A szervezetben meglévő gyulladásos folyamatok, az aktuális egészségi állapot és az életkor egyaránt befolyásoló. Egyes vitaminok - C, D, A - és nyomelemek - cink, szelén - adása általánosan előnyös a prevencióban (Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2020. március 25.)

A légzőszervek egészségének fenntartása (speciális hatóanyagok, sport, friss levegő), és az általános fizikai és szellemi erőnlét megtartása is elsődleges a higiéniai szabályokkal együtt.

Az előbbiek mellé azonban egy új megfigyelés csatlakozott a közelmúltban, amely több lényeges kérdésre választ adhat.

 

Oxigénellátási zavartól a tényleges okokig

 

Alapvetően a fertőzött emberek oxigénellátása csökkent, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a betegek tüdejének alsó részeibe mintegy bepréseljék a levegőt egy gép segítségével. Kiderült azonban, hogy a vírus által okozott károsodások más jellegűek, mint amire a szakértők először gondoltak, a boncolásos vizsgálatok előtt. A problémák egy nemcsak a tüdőre kiterjedő okra vezethetők vissza: az erek károsodására, aminek oxigénellátási zavar a következménye.

 

Az erek falának károsodása

 

A vírus az ér belső felszínének (endothel) a betegségét okozza. Az összes ér belső felszínén egy érzékeny és vékony „hártyaszerű” réteg található, amely a rugalmas csővezeték épségéért és egyes fontos anyagok, véralvadási faktorok termelésért felel. Nem csupán egy „bélésről” van tehát szó, hanem egy létfontosságú, az egész testet átszövő, mérhetetlenül hosszú szervről, amelynek működése részben étrendtől és életmódtól függ. Az endothel magas vérnyomás, érelmeszesedés és cukorbetegség esetében is károsodik, illetve a nem megfelelő táplálkozás, a védő (protektív) anyagok hiánya hatására is. Túlsúlyosak szintén veszélyeztetettek, az előbbi csoportokon túl, a járvány idején.

 

Mikrotrombózisok

 

Az új kutatás sejtszintű eredményekkel szolgált a COVID-19 kórfolyamatát illetően, neves tudósok bevonásával. Eszerint a vírus a tüdő ereit támadja meg, eltérően az influenzavírusoktól. A tüdő apró hörgőit ellátó kapillárisoknál kiterjedt mikroembolizációk, mikrotrombózisok figyelhetők meg, amik gátolják a gázcserét. A betegek szervezete igyekezett a sérült erek helyett új mikrokapillárisokat létrehozni az eredeti állapot helyreállítása érdekében. 

A mikrotrombózisok jelensége magyarázhatja az elsőre megmagyarázhatatlan szisztémás tüneteket az elmúlt fél évben. Ide tartozik a váratlan agyi történés (stroke), a kötőhártya-gyulladás, az íz- és szagérzékelés változása, a vérrögök képződése a test bármely részén (elsősorban a szívben), a vese és bőrproblémák, vagy a gyomor-bélrendszer immunreakciók. A véralvadásgátlók és az intravénás C-vitamin, valamint egyes szteroidok adása (az ún. citokin vihar fékezésére) hasznosnak bizonyult.

Az egyik kulcs a véralvadás növekedése. Legkifejezettebb a stroke és a szívinfarktus megemelkedett száma a betegek körében. 

 

Véralvadási faktorok növekedése

 

A legjellegzetesebb folyamat a fertőzés során az erek belső falának blokkolása (endothel diszfunkció) és a mikrokapillárisok sérülése, mikrotrombózisa, amely különösen a tüdő léghólyagocskáiban (alveolusaiban) jelenhet meg. Az alakos elemek, vörösvértestek összetapadása következtében gátlódott a gázcsere a tüdőben. A vírus hatása nyomán az oxidatív stresszek (szabad gyökök) jelentősen megemelkednek, és a véralvadási faktorok mennyisége is növekszik. A lélegeztetőkészülék használatának (a nyomás emelésének) itt jelentek meg a korlátai, és a szakemberek inkább a belélegzett levegő oxigéntartalmának növelését irányozták elő.

Természetesen az első frontvonal a tüdő, ezen felül a korábban leírt módon minden szerv érintett lehet, egészen a gyomor- és bélrendszerig.

 

Nincs vége a védelem idejének, sőt most jött el igazán

 

A kijárási korlátozások enyhítésével és fokozatos megszűnésével az érintkezési lehetőségek száma ismét igen nagy, ezért fel kell készülni a megelőzésre, ezen felül bárki hordozóvá válhat. Az új koronavírussal megfertőződött emberek vérében a mikrotrombózis folyamata várhatóan elindul, bár legtöbb esetben nem jár maradandó károsodással. 

Rossz hír, hogy a lakosság trombózishajlama egyébként is magas (szív-, cukor- és rákbetegség, túlsúly, ülő életmód, idős kor), a populáció 10%-a eleve trombofíliával (genetikai trombózishajlammal) bír. 

Jó hír, hogy a jelzett új kutatás ismeretében egyénileg sokat tehetünk a lehetséges kockázatok csökkentéséért jó szokások révén.

 

A sport és a napozás szerepe

 

Természetesen a vérkeringés szempontjából a főként friss levegőn, napfényen végzett testmozgás, szabadidős tevékenység elsődleges fontosságú. Közismerten nemcsak edzetté teszi a szívet és rugalmassá az erek falát, hanem közben a keringési rendszer megújulási folyamata is javul. A mozgás utáni pihenés és megfelelő, antioxidánsokban gazdag étkezés támogatja a helyreállító munkát a szervezetben. A túlzásba vitt, megerőltető sport azonban – elégséges védőanyag és megfelelő pihenési idő hiányában -  a szabad gyökök számát megemelheti a testben, ami nem előnyös. Hasonlóan a túlzott napozás is káros lehet, míg mértékkel alkalmazva előnyös (D-vitamin termelés, bőrszövet vérkeringésének fokozása, stb.). Nem lehet elégszer említeni az alvás szerepét, és a közben termelődő melatonin oxidatív gyökök elleni tevékenységét. A szaunázás és a masszázs is hasznos keringésjavító módszer, ezekkel is élhetünk.

 

 

Mit helyezzünk előtérbe az étrendben?

 

Javasolt a folyadékbevitel növelése kétszeresen is: egyrészt az új megfigyelés, másrészt a nyári időszak miatt. 10 testtömeg-kilogrammonként 400 ml (4 dl) víz javasolt, amely egy 70 kilogrammos tömeg esetében mintegy 3 liter napi vízbevitelt jelent.  

Hangsúlyt kapnak a "vérhígító" hatású és érvédő élelmiszerek a jelenlegi "néma" járványos időszakban. A teljesség igénye nélkül néhány példa: pirosszőlőhéj- és mag (rezveratrol és proantocián forrás), homoktövis termékek (lé, magolaj, húsolaj), általánosan a bogyósok (áfonya, ribiszke, homoktövis, málna, szeder, goji) és a színes növények (citrusok, cékla, sárgarépa, lilahagyma, pritamin- és kápia paprika, paradicsom) jelenleg igen fontossá válnak. Ezeken felül az omega-3 zsírsavakban és flavonoidokban gazdag növényi olajok (pl.: lenmag-, dió-, szőlőmag-, homoktövismag-, repce-, kendermag-, ligetszépe, málnamag- vagy köménymagolaj) szintén csökkentik az alakos elemek viszkozitását és a vérrögképződést. 

Ne feledjük, hogy a keringés éjjel lassul és a vér ezekben az órákban „sűrűsödik be” a legjobban. Ilyenkor történik a legtöbb trauma is, csak a mentők éjszaka nem adnak hangjelzést. Emiatt az esti vízivás, a színes növények, kiskanál omega-3 tartalmú olaj előnyös. Vacsorára a K-vitaminban gazdag zöld levelek vagy káposztafélék mellé minden esetben "vérhígító" hagymaféléket, olívabogyót, pirospaprikát, céklát, sárgarépát ajánlunk. A bogyósok leve és koncentrátuma, valamint a céklalé, a sárgarépalé, a paradicsomlé és a vegyes zöldséglevek is értékesek és hasznosan ilyen esetekben. 

Összességében az élelmiszerek közül tudatosan úgy válogathatunk, ahogy az aktuális helyzet megkívánja, és az aterogén - azaz érelmeszesedést és vérrögképződést elősegítő állati zsírokat és zsíros húsféléket, a vajat és tejszínt, a nehéz kelt tésztákat és a cukrozott ételeket háttérbe szorítjuk. A cukrozott üdítők csak látszólag oltják a szomjat, valójában cukortartalmuk vizet köt meg a szervezetben és sűrűbbé teheti a vért. Legyünk tehát tudatosak és megfontoltak a jelenlegi hónapokban e tekintetben is.

 

(Forrás: M. Ackermann et al.: Pulmonary Vascular Endothelialitis, Thrombosis and Angiogenesis in Covid-19. The New England Journal of Medicine. 2020. május 21.)

Az oldal tetejére